ChainGPT DAPP átverés
A "ChainGPT DAPP" egy csalárd művelet, amely a legitim ChainGPT platformot (chaingpt.org) utánozza. Ez az átverés kriptovaluta-kivonóként funkcionál: amint a felhasználók csatlakoztatják digitális pénztárcájukat, megkezdik a pénzek kiszívását tőlük.
A ChainGPT-nek, egy mesterséges intelligencia (AI) modellnek, amely blokklánc technológiát használ különféle feladatokhoz, ez a rendszer nem kínál ilyen funkcionalitást, és nincs kapcsolatban a ChainGPT-vel vagy bármely hiteles platformmal vagy entitással.
A digitális pénztárcához való hozzáférés után az átverés szkripteket indít el a kriptovaluta elvezetésére. E szkriptek némelyike meg tudja becsülni a tárolt eszközök hozzávetőleges értékét, és prioritást állít fel a célzásukra. A pénzeszközök ezután automatizált tranzakciókon keresztül a csalók által ellenőrzött pénztárcákba kerülnek. Az anyagi veszteség mértéke az eltulajdonított eszközök értékétől függ.
Mivel a kriptovaluta-tranzakciók szinte követhetetlen természetük miatt visszafordíthatatlanok, az olyan csalások áldozatai, mint a "ChainGPT DAPP", nem tudják visszaszerezni a pénzüket.
Miért olyan elterjedtek a kriptográfiai célú csalások?
A kriptográfiai célú csalások különböző okokból elterjedtek:
Anonimitás és visszafordíthatatlanság: A kriptovaluta-tranzakciók gyakran névtelenül történnek, és nem vonhatók vissza, ami kihívást jelent a pénzeszközök nyomon követésében és visszaszerzésében. Ez a jellemző vonzza azokat a csalókat, akik csökkentett észlelési vagy elfogási kockázattal tudnak működni.
Szabályozás hiánya: A hagyományos pénzügyi piacokhoz képest a kriptovaluta szektor viszonylag új, és hiányzik az átfogó szabályozás. A felügyelet hiánya lehetőséget ad a csalóknak arra, hogy kihasználják a kiskapukat és a sebezhetőséget anélkül, hogy jelentős jogi következményekkel kellene szembenézniük.
Gyors piacnövekedés: A kriptovaluták növekvő népszerűsége és értéke az elmúlt években számos befektetőt vonzott, akik szeretnének profitálni a potenciális nyereségből. Ez a gyors terjeszkedés termékeny talajt teremtett a csalásoknak, mivel a gyanútlan befektetők érzékenyebbek lehetnek a gyors és könnyed megtérülést ígérő konstrukciókra.
Bonyolultság és korlátozott megértés: A kriptovaluta technológia és terminológia bonyolult és kihívást jelenthet az átlagos egyén számára. A csalók kihasználják ezt a megértés hiányát, és kifinomult taktikákat alkalmaznak, hogy megtévesszék és manipulálják a befektetőket, hogy csalókba essenek.
Nagy nyilvánosságot kapott sikertörténetek: Míg a kriptovaluták jelentős gazdagságot hoztak egyes korai alkalmazók számára, a széles körben nyilvánosságra hozott sikertörténetek is elősegíthetik a csalások elterjedését. A csalók kihasználják a kriptovaluták körüli felhajtást azáltal, hogy hasonló hozamokat ígérnek, hogy áldozatokat csaljanak a rendszereikbe.
Globális hozzáférhetőség: A kriptovaluták decentralizáltak, és bárki számára hozzáférhetők, aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, lehetővé téve a csalók számára, hogy világszerte megcélozzák az áldozatokat. Ez a globális hatókör megnehezíti a bűnüldöző szervek erőfeszítéseit a kriptográfiai célú csalások leküzdésére, mivel az elkövetők viszonylag büntetlenül léphetnek át a nemzetközi határokon.
Korlátozott fogyasztóvédelem: A hagyományos pénzügyi rendszerekkel ellentétben a kriptovaluta-tranzakciók általában nem rendelkeznek ugyanolyan szintű fogyasztóvédelmi mechanizmusokkal, mint például a biztosítás vagy a kormány által támogatott garanciák. Következésképpen a kriptográfiai célú csalások áldozatainak korlátozott lehetőségei vannak pénzeszközeik visszaszerzésére.
